A szakmai vizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai
A szakmai képzés követelményeinek teljesítéséről, a képző intézmény által kiállított tanúsítvány.
Írásbeli vizsga
A vizsgatevékenység megnevezése: Értéktárgyak (ékszerek, dísztárgyak, drága- kövek, festmények, grafikák, bútorok, szőnyegek, üvegek, kerámiák-porcelánok, fegy- verek, keleti régiségek, órák, ikonok, érmek, pénzérmek, papírpénzek, részvények, ki- tüntetések, jelvények) meghatározásához és kereskedelméhez szükséges ismeretek
A vizsgatevékenység, vagy részeinek leírása: Az írásbeli feladat minimum 100, maximum 120 feladatból áll, és az alábbi témakörök tanulási eredményeit méri:
Művészettörténeti korok és főbb stílusjegyeik
A bútortörténeti stílusok, a különböző korokra jellemző bútorfajták A bútorkészítéshez felhasznált fafajták
A különböző korok bútorkészítési technikái, a bútor felületdíszítési típusai, szakkifejezések
A bútorok készítésével foglalkozó műhelyek, mesterek, jellemző stílusjegye A bútorok kiegészítése, átalakítása, restaurálása
Az ergonómia szerepe a lakáskultúra változásában
A különböző országokra és korokra jellemző szőnyegfajták (Anatólia, Kaukázus, Irán, Türkmén, Kína, Pakisztán, Afgán, India, Európa)
A szőnyegkészítés anyagai, színezési módok (természetes és mesterségek színezékek és felismerésük)
A szőnyegkészítés eszközei, technikái
Szőnyegekkel, kárpitokkal kapcsolatos szakkifejezések
A szőnyegek készítésével foglalkozó műhelyek, mesterek, jellemző stílusjegyek
A szőnyegek vizsgálatának szempontjai
A szőnyegek értékét befolyásoló tényezők, a szőnyeghibák Másolás, utánérzés, szőnyeghamisítás
A különféle bútorok és szőnyegek becsértékének meghatározása
Ékszerek, dísztárgyak az egyes művészettörténeti korokban Ékszer és dísztárgy típusok jellemzői
Készítési és díszítő technikák
Liturgikus rendeltetésű ötvöstárgyak
Általános drágakőtudomány: szakkifejezések, fizikai tulajdonságok, csiszolási formák
A gyémánt tulajdonságai, minősítése a 4C alapján, összetévesztési lehetőségei A fontosabb színes drágakövek jellemzői
Szintetikus kövek, műtermékek, utánzatok tulajdonságai Drágakő-vizsgálati eszközök, műszerek, módszerek Nemesfémek fajtái, ötvözetei, jellemzői, ötvözetszámítás Nemesfém-vizsgálati módszerek
Nemesfémek hitelesítése, a fémjelzés története
Ékszer- és fémjel-hamisítások módszerei, felismerésük lehetőségei Az ékszerek, dísztárgyak, drágakövek becsértékének meghatározása Az ékszerek, dísztárgyak, drágakövek kereskedelmének sajátosságai
Az egyetemes és a magyar festészet korszakai, fejlődéstörténete, a kiemelkedő mesterek és alkotásaik
Az egyes festészeti irányzatokat meghatározó festőiskolák, műhelyek, azok legismertebb mesterei és alkotásaik
A festészeti műfajok az ábrázolás technikai eszközei Festészeti technikák
Grafikák anyagai, különféle tintafajták Száraz grafikai technikák
Sokszorosítási eljárások és jellegzetességeik A mesterek jelzései, szignatúrái
Másolás, utánérzés, festményhamisítás, grafikai hamisítványok
A különféle festmények és grafikák becsértékének meghatározása
Az üvegművészet története, fejlődése
Az üveggyártás alapanyagai, díszítő technikái Az üveggyártás központjai, mesterei
A kerámia-porcelán készítés története, fejlődése
A kerámia-porcelán készítés alapanyagai, díszítő technikái A kerámia-porcelán jegyek és azonosításuk módszerei
Az ötvösművesség kialakulása, fejlődése Ötvös technikák és díszítő eljárások
Nemesfémötvözetek, ötvösjegyek, fémjelek, ónjegyek A fegyverek történeti fejlődése, fajtái, díszítő technikái A keleti régiségek fajtái, jellemző díszítési technikái Órák, mechanikus óraszerkezetek fajtái
Az ikonok szerepe, az ikonfestés technikái
Az ikonfestészet egyes központjai körül kialakult iskolák jellegzetességei Egyszerűbb vizsgálati módszerek
Műtárgyhamisítványok, javítások, átalakítások
A különféle műtárgyak becsértékének meghatározása
Bevezetés a numizmatikába (alapfogalmak, pénzrendszerek áttekintése, szakirodalom, pénzverési technikák)
Klasszikus és hellenisztikus görög, kelta, köztársaságkori pénzverés Kora császárkori pénzverés
Késő császárkori pénzverés Koloniális pénzverés
Középkor – Magyarország és külföld (A középkori pénzverés kezdete, Árpád- kor/dénár- periódus, késő középkor/garas-periódus, 6–16. század)
Habsburg-kori Magyarország és külföld (Magyar Királyság/Erdélyi Fejedelemség/tallér-periódus, 16–18. század)
XIX. és XX. századi Magyarország és külföld:
Érmek tartásfoka, nemzetközi standardok, osztályozás Pénzérmék meghatározása (korszak, típus, tartásfok, ritkaság)
Pénzérmék értékelése (aukciós és éremkatalógusok használata, értékelési standardok itthon és külföldön)
Pénzérmék átvétele, leírása, éremhatározás
Numizmatikai tárgyak (papírpénzek, részvények, kitüntetések, jelvények) leírása, meghatározása katalogizálása
Ötvösségtörténet, ötvösművesség kialakulása, fejlődése Ötvös technikák és díszítő eljárások
Nemesfémötvözetek, ötvösjegyek, fémjelek, ónjegyek
Érmek, pénzérmék, numizmatikai tárgyak egyszerűbb vizsgálati módszerei Numizmatikai hamisítványok, javítások, átalakítások
Utánveret, másolat, utánzat
A különféle érmek, pénzérmek, numizmatikai tárgyak becsértékének meghatározása
Műtárgyak kereskedelmének sajátosságai Kommunikáció a felvevőhelyen
Biztonsági, vagyonvédelmi előírások Műtárgyvédelem, védett műtárgyak
Vállalkozási formák
Fogyasztóvédelem a kereskedelemben
A zálog fogalma, a zálog típusai, zálogtevékenység
Készpénzes felvásárlás, bizományosi konstrukció, aukciós tevékenység
A fogyasztói ár, készpénzes felvásárlási ár, a bizományi átvételi ár, az aukciós kikiáltási ár, és a zálogkölcsön összegének kialakítása
Baleset-, munka-, tűz-, áru- és vagyonvédelem a kereskedelmi/zálog egységekben
Az alábbi feladattípusok közül legalább 4 jelenjen meg a feladatlapon:
- Esettanulmány értelmezése: a megadott szempontok szerint, a feladatlap által meghatározott gyakorlatorientált esetismertetéshez kapcsolódóan kell válaszolni a kérdésekre.
- Számítási feladat: a megadott adatok alapján egyszerű számításokat kell elvégezni.
- Feleletválasztás: legalább három megadott válasz közül kell megjelölni a helyes választ.
- Párosítás: képeket és meghatározásokat kell párosítani.
- Igaz-hamis állítások megjelölése: meg kell jelölni, hogy az adott állítás igaz, vagy
- Sorrendbe rendezés: pl.: stílusok, fémjelek, drágakő keménységi
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 180 perc
A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül: 40%
A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:
Az értékelés a javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az egyes kérdésekre, feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során részpont adható, de az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható. Ha a feladatnál többféle megoldás is lehetséges, akkor a javítási-értékelési útmutatóban közölt eljárástól eltérő megoldások is lehetnek teljes értékűek.
Az értékelés százalékos formában történik.
A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 51%-át elérte.
Projektfeladat
A vizsgatevékenység megnevezése: Értéktárgyak (ékszerek, dísztárgyak, drágakövek, festmények, grafikák, bútorok, szőnyegek, üvegek, kerámiák-porcelánok, fegyverek, keleti régiségek, órák, ikonok, érmek, pénzérmek, papírpénzek, részvények, ki- tüntetések, jelvények) meghatározása, értékbecslése, felvásárlása/átvétele
A vizsgatevékenység, vagy részeinek leírása:
A projektfeladat hat gyakorlati feladatból és két választott vizsgatárgy meghatározásának szóbeli bemutatásából áll az alábbiak szerint:
- vizsgarész: 10 db tárgy (ékszerek, dísztárgyak, drágakövek) meghatározása, értékbecslése.
- vizsgarész: 10 db tárgy (festmények, grafikák) meghatározása, értékbecslése.
- vizsgarész10 db tárgy (bútorok, szőnyegek) meghatározása, értékbecslése.
- vizsgarész: 10 db tárgy (üvegek, kerámiák-porcelánok, fegyverek, keleti régiségek, órák, ikonok) meghatározása, értékbecslése.
- vizsgarész: 10 db tárgy (érmek, pénzérmek, papírpénzek, részvények, kitüntetések, jelvények) meghatározása, értékbecslése.
- vizsgarész: 4 db meghatározott vizsgatárgy (ékszerek, dísztárgyak, drágakövek, festmények, grafikák, bútorok, szőnyegek, üvegek, kerámiák-porcelánok, fegyverek, keleti régiségek, órák, ikonok, érmek, pénzérmek, papírpénzek, részvények, kitüntetések, jelvények) felvásárlása/átvétele a vizsgázó által húzott feladatban meghatározott konstrukcióban, a megfelelő bizonylat felhasználásával.
- vizsgarész: 2 db, vizsgabizottság által választott vizsgatárgy (ékszerek, dísztárgyak, drágakövek, festmények, grafikák, bútorok, szőnyegek, üvegek, kerámiák-porcelánok, fegyverek, keleti régiségek, órák, ikonok, érmek, pénzérmek, papírpénzek, részvények, kitüntetések, jelvények) meghatározásának és érték- becslésének szóbeli bemutatása, a tárggyal kapcsolatos szakmai beszélgetés le- folytatása a vizsgáztatóval.
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 500 perc, amiből az első, második, harmadik, negyedik és ötödik vizsgarész összesen 450 perc, a hatodik 30 perc, a hetedik vizsgarész 20
A vizsgatevékenység aránya a teljes képesítő vizsgán belül: 60%
A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:
- Az ékszerek és dísztárgyak vizsgálatakor a vizsgázók egy feladatlapot töltenek ki, amiben a következő szempontok szerint kell meghatározni a tárgyat: szakmai megnevezés, anyag, finomság, kő (amennyiben van benne), kor- stílus, készítés helye, készítés technikája, megjegyzés (jelzések, állapot), bruttó tömeg, becsérték.
- A drágakövek vizsgálatakor a vizsgázók egy drágakő-vizsgálati jegyzőkönyvet töltenek ki, amiben a következő adatokat kell rögzíteni: azonosító adatok; polariszkópos vizsgálat adatai; refraktométeres mérés adatai; mikroszkópos vizsgálat adatai; lumineszcencia; sűrűség; egyéb jellemzők; a vizsgálat eredménye; minősítés; becsérték. Csak azon mérési adatok feltüntetése szükséges, amik feltétlenül szükségesek a kő beazonosításához és meghatározásához.
- A festmények és grafikák vizsgálatakor a vizsgázók egy feladatlapot töltenek ki, amiben a következő szempontok szerint kell meghatározni a tárgyat: festmény, grafika készítője, címe; készítés technikája, felhasznált anyag; jelzés; megjegyzés (állapot stb.); becsértéke.
- A bútorok és szőnyegek vizsgálatakor a vizsgázók egy feladatlapot töltenek ki, amiben a következő szempontok szerint kell meghatározni a tárgyat: tárgy megnevezése; anyaga, készítés technikái; díszítési technikái, stílusa, kora; állapota, hibái, hiányosságai; becsértéke.
- A műtárgyak vizsgálatakor a vizsgázók egy feladatlapot töltenek ki, amiben a következő szempontok szerint kell meghatározni a tárgyat: tárgy megnevezése, leírása; anyaga; kora, jelzése; mérete, sérülése; megjegyzés (tömeg, javítás stb.); becsértéke.
- A numizmatikai tárgyak vizsgálatakor a vizsgázók egy feladatlapot töltenek ki, amiben a következő szempontok szerint kell meghatározni a tárgyat: tárgy megnevezése, leírása; anyaga; kora, jelzése; mérete, sérülése; megjegyzés (tömeg, javítás stb.); becsértéke.
A feladatlapok és a vizsgálati jegyzőkönyv értékelése a javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az egyes szempontok és vizsgálati eredmények leírására vonatkozó pontszámokat a javítási-értékelési útmutató tartalmazza.
Az értékelés százalékos formában történik.
|
Projektfeladat |
Értékelés |
|
1. vizsgarész |
14% |
|
2. vizsgarész |
14% |
|
3. vizsgarész |
14% |
|
4. vizsgarész |
14% |
|
5. vizsgarész |
14% |
|
6. vizsgarész |
10% |
|
7. vizsgarész |
20% |
A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a vizsgázó a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte.